NE ÉBRESZD FEL AZ ALVÓ KROKODILT! - SCHORF ÁDÁM RENDŐRŐRNAGY NEGYEDSZERRE IS PADLÓT FOGOTT SZERKESZTŐNKKEL SZEMBEN
Schorf Ádám úgy
gondolta: Na majd ő megmutatja!
Hát is megmutatta... Mármint azt,
hogy miként lehet gyors egymásutánban négyszer pofára esni rendőrtiszt létére egy
az átlagosnál alig valamivel felkészültebb laikussal szemben.
2012.
márciusának elején kezdte egy fantasztikus produkcióval:
Február 22-én este kivitetett egy
idézést szerkesztőnknek a Tatabányai Rendőrkapitányság, amely másnap reggelre
szólt, azaz esélyt sem hagytak a felkészülésre. Igaz, ezekkel szemben nincs is
szükség felkészülésre, az ember álmából felkelve is leveri őket, mint vak a
poharat.
Ugyan közölték, hogy szerkesztőnk
azt mond, amit akar, ők már döntöttek: küldik a vádemelési javaslatot az
ügyészségre anélkül, hogy szerkesztőnk védekezését kivizsgálnák, vagy bármely
indítványát elfogadnák, szerkesztőnk azonban úgy gondolta: ám tegyék, majd
belebuktatja őket a saját taknyukba.
Így is lett:
Schorf Ádám
elutasította szerkesztőnk 16 indítványát kijelentve, hogy ezek nem szolgálnák a
nyomozás érdekét. (Jellemző, hogy ezzel
az elmés magyarázattal két olyan indítványt is elutasított, amely az elkövető
kilétének kiderítését célozta, azaz az őrnagy úr szerint egy nyomozás érdekét
nem szolgálja az elkövető kilétének kiderítése...)
De produkált egy másik zseniális
húzást is: az egyik gyanúsításban közölt vád tekintetében felfüggesztette a
nyomozást azzal az indokkal, hogy az elkövető kiléte ismeretlen! Azok után,
hogy már közölték a gyanúsítást szerkesztőnkkel! Vagyis szerkesztőnk tehát
innentől büntető eljárás hatálya alatt állt olyasmiért, amiről Schorf Ádám rendőrőrnagy
elismerte: nem tudják, hogy ki követte el! (Ekkora
dilettantizmusra talán még nem volt példa hazánkban egyetlen rendőrségen sem!)
Az élet kegyetlennek bizonyult: az
ügyészség a 16 elutasított indítványból 14-et megalapozottnak talált, a vádemelési
javaslatot a szelektív hulladékgyűjtőbe dobta a felfüggesztő határozattal
együtt, majd nem mindennapi vállalkozásba kezdett: úgy gondolta, megismerteti a
tatabányaiakat az általuk eddig ismeretlen fogalommal: a tisztességes,
szakszerű és lelkiismeretes munkavégzéssel!
Dr. Őszi Emese ügyésznő egyszerűen
felvezényelte a tatabányaiakat Pestre, és szégyenszemre ügyész jelenlétében,
szigorú felügyelet mellett kellett végrehajtaniuk az előírt nyomozati
cselekményeket.
Ádám azonban nem adta fel: 2013. februárjának végén újabb vádemelési javaslattal támadt
szerkesztőnkre.
Szerkesztőnk ekkor már csak
nevetett: hagyta, hogy az ügyészség padlózza le helyette az őrnagy urat
másodszor is.
Így is történt: Dr. Őszi Emese
megállapította, hogy az újabb vádemelési javaslat pontosan annyit ér, mint a
papír, amire írták, sőt annyit sem, mert így már popsitörlésre
sem lehet használni. Most már nem dobta - a
legvégső határidő letelte okán már nem is dobhatta - vissza az anyagot
ismét Tatabányára, hanem megszüntette a nyilvánvalóan parttalan koncepciós
eljárást.
Schorf Ádám
közben úgy döntött: nem bízza most már budapesti ügyészekre a személyes
bosszút, hiszen ott vannak Tatabányán a barátai: a vele azonos származású - szintén zsidó - Széplábi
Rezső, a Kodaj klán, és mások. Majd az ő segítésükkel
menni fog, ami eddig nem ment.
Schorf Ádám rendőrőrnagy feljelentette szerkesztőnket egy állítólagos
e-mailre hivatkozva, amelyben szerkesztőnk szerinte megsértette az ő fenemód
nagy rendőrtiszti becsületét, sőt még életveszélyesen meg is fenyegette őt! A
feljelentés szerint 2013. január 22-én szerkesztőnk olyan e-mail küldött neki,
amelyben a munkakörének ellátásával kapcsolatban a következő kifejezéseket
használta: "te metélt farkú vigyorgó
pojáca", "hozzád hasonló ávósok", "szemét, mocskos állat vagy". Vajon mi
köze lehet ezeknek a kifejezéseknek a rendőri munkakör ellátásához? És persze
ki előtt sérült az őrnagy úr becsülete, ha rajta kívül más nem olvasta az
e-mailt?! Továbbá
az e-mailben Schorf Ádám szerint erőszakos
cselekménnyel is megfenyegette őt szerkesztőnk azzal, hogy azt írta állítólag: "azt már tudom, hogy veled mi lesz",
illetve "utolsó húzásod lesz a rendőrség
állományában"... Vajon ebben pedig mi lehet erőszakos fenyegetés?!
Szerkesztőnk védekezésében azonnal
közölte, hogy az e-mail - ha egyáltalán
létezik - nem tőle származik, mert bár annak tartalmi részével magánemberként
maximálisan azonosulni tud, kultúrember, aki ilyesmit legfeljebb magában gondol,
de semmi esetre sem mond, és főképp nem ír le, véleményének mindig és
mindenkivel szemben a kulturált értékítélet alkotás szabályait betartva,
kulturált, szalonképes kifejezésekkel szokott hangot adni, nem így.
Az ügyészség mindenek
előtt már kezdetben megállapította, hogy az "azt már tudom, hogy veled mi lesz", illetve "utolsó húzásod lesz a rendőrség állományában" kitételeket
erőszakos cselekménnyel történő fenyegetésként értékelni ép ésszel, józan
állapotban nem lehet.
Azután az egész eljárás
megszüntette szerkesztőnkkel szemben.
Ez volt az őrnagy úr immáron
harmadik bukása, de még mindig nem értette meg, hogy felesleges rongyig cipelni
vett nimbuszát: szerkesztőnkkel szemben ezerből ezerszer fog alul maradni.
Megkereste hát Széplábi
Rezső címzetes fellebbviteli ügyészt azzal, hogy csináljon valamit, nehogy már
le kelljen nyelni neki ezt a békát is.
És a mi Rezsőnk intézkedett is:
hatályon kívül helyezte az amúgy maximálisan megalapozott megszüntetést, amit
vélhetően nem csak Magyarországon, de még Tel Aviv-ban
sem helyezett volna hatályon kívül rajta kívül egyetlen egy másik ügyész sem.
Szerkesztőnk már csak mosolygott
magában: hadd fussanak még egy kört, legalább annál jobban fogják utálni az
őrnagy urat azok, akiknek ekkora marhasággal kell tölteniük a méregdrága időt,
miközben emiatt nem jut idejük komoly, a társadalomra valóban veszélyes
bűncselekmények felderítésére.
Futottak is még nem is egy, hanem
két kört, azután meghozta az ügyészség még egyszer gyakorlatilag pontosan
ugyanazzal az indoklással az újabb megszüntetést, amellyel már elsőre is
megalapozottan szüntették meg az eljárást szerkesztőnkkel szemben.
A kiváló tatabányai rendőrőrnagy tehát elkönyvelheti immáron a negyedik KO-t is
szerkesztőnkkel szemben.
Vajon beéri ennyivel? Vagy megint
kilincsel majd Széplábi Rezsőnél, hogy szeretne még
egy pár kört futni a "futottak még" kategóriában?!
De talán kérdezzük meg a Tatabányai
Rendőrkapitányság vezetőjét: biztos abban, hogy a Vádelőkészítési
Osztály vezetésére éppen egy olyan ember a legalkalmasabb, aki a saját szakterületén
négyből négyszer a padlón köt ki egyértelmű KO-val egy
laikus tanárral szemben?!
Végezetül tegyük hozzá: eddig a
tatabányaiak játszadoztak szerkesztőnkkel, most viszont fordul a felállás:
A megyei főkapitányság izzad a Győri
Törvényszék előtt, ahol első körben azonnal ideiglenes intézkedésben kötelezte
a törvényszék az alperest - ténylegesen a
Tatabányai Rendőrkapitányságot, illetve az őrnagy urat - egy a szerkesztőnk
jogait durván sértő, felróható mulasztásokban realizálódó jogsértő állapot 8
napon belüli megszüntetésére. Bár az intézkedés fellebbezésre
tekintet nélkül azonnal végrehajtható, a tatabányai klán persze nem hajtotta
végre. (Sebaj, majd a törvényszék
törvényi kényszerrel végrehajtatja velük.)
Másrészt a tatabányai rendőrökkel korábban
elvtelenül kollaboráló, lebukott tatabányai bírók pedig a Szombathelyi
Törvényszék előtt izzadnak: a Tatabányai Törvényszék elnöke kínjában a szakmai
dilettantizmus magasiskoláját mutatta be: kiderült, hogy törvényszéki elnök
létére fogalma nincs a büntető jog egyes egészen alapvető szabályairól, de
egyébként arról sem, hogy mi folyik a felügyelete alatt álló járásbíróságokon.
Nem tudja, hogy a Be. XVII. fejezetében szabályozott eljárásban például nincs
helye előállításnak, ahogy azt sem tudja, hogy amúgy meg egy
előállítást legalább egy jogerősen megállapított igazolatlan mulasztásnak kell
megelőznie. (Ilyen tudással is csak
Tatabányán lehet valakiből nem hogy bíró, de még törvényszéki elnök is!)
Amint megszületik Győrben, illetve
Szombathelyen a tatabányaiak törvényszéki elmarasztalása és borsos összegű
kártérítés megfizetésére kötelezése szerkesztőnk javára, természetesen beszámolunk
arról is. Elvégre épp ideje, hogy a kedvenc filmjük - a Ne ébreszd fel az alvó zsarut! - után Tatabányán megtanulják a másik aranyszabályt
is:
Ne ébreszd fel az alvó krokodilt!